a masodik osz hajszal apropojan

[ merthogy az elso meg lehetett volna statisztikai hiba... ]

szal ilyenkor az ember szamot vet.
lehetne szertarosan; "tunderi gyerek, a nô, idealis munka, hobbik, baratok"- jelleggel, de ebbol mar ennyi is faraszto.
lehetne spiritualisan; "önkep, az elete ertelme, isten", jaj.

legyen a regi 5-mondatos modszer(explicit v implicit, de tobbnyire erosen bovitett, mert nem vagyok mar eleg fiatal az 5-mondatnal egyebkent megkivant kategorikussaghoz):

1. van egy lanyom a notol, akirol tudni lehetett, h tole lesz, es most megis leirhatatlan boldosag
2. egyre inkabb belatom a "tudod mit?, neked is igazad van"-maxima gyakorlati fontossagat
3. presztizs kerdest csinalok, abbol, h a kerdeseim jobbak, mint a valaszaim(már ha vannak egyatalan valaszaim )
4. jatekos-edzo vagyok egy amator vizilabda csapatban, es "solid holdem-player" egy becsi kaszinoban
5. kedvenc kavem az obermayr, kedvenc koktelom a martini (cosmo-olvasoknak :)

i got five on it

kb 10 eve volt slager. 10 eve. ahogy dunbar mondta, gyerekkorunk 10 hetes vakacioi szazezer evig tartottak es megis egy pillanat alatt valtak semmive.
a memoria meglop, a nosztalgia megcsal.
nem marad mas, mint akkor megelni a dolgokat, amikor tortennek.

az ido nagy reszeben nem az ido dolgozik ellenunk, hanem mi dolgozunk neki - ha nem figyelunk oda. a trukk a jelenben van. a jelen felett az idonek nincs hatalma. a jelen a mienk[csak a mienk, es csak a jelen].

"hogy vagy?"-ra altalaban "megvagyok"-kal valaszolok, ami majdnem hazugsag. az igazsag az, h minden kotozkodesem, intellektuelkedo nyavalygasom keltette latszat ellenere,

kurva jól vagyok.

humán matek

vegtelen = a velem tortent esememyek szama.
a nulla = a pillanat, amikor magzatbol csecsemo lesz.

nyilvan mindket ertelmezes messze van a matematikaitol, megis annyira kozel, amennyire ez "emberileg lehetseges" (lol).

blanka

szal vissza oda, h a kolteszet mekkora atveres. mert amig olvassa az ember a verseket, azt gondolhatja, h mennyire megfogalmazta a kolto bacsi; milyen szepen leirta, h mit erez. csak amikor ott all a noje mellett, aki eppen vilagra hozza gyermekuket, akkor rajon, h ha vmi hasonlot erzett a kolto bacsi, amikor irta, akkor nem nagyon sikerult a verse.
semmi, amit valaha olvastam, nincs kozeleben sem, annak, amit akkor ereztem.
persze lehet, h nem jo konyvtarba jarok.

semmi...

... nem jut eszembe

suited

meg mindig a fulemben cseng neha, ahogy azt mondja "en nem akarok veled jatszmakat jatszani".
ez az a mondat, ami mindenhez eleg.
ahhoz, h anya legyen.
ahhoz, h rajojjek, bar gyerekkora ota ismerem, es sokszor meg ma is gyermekien aranyos, megis felnott.
es ha o az akkor talan mar en is.

multi-layer cowboy

hatradolve

"ezt ismerem", mondom kacagva, de/es megis atadom magam a primer oromnek.

eleg-e kibuvonak, h ismerem a trukkot?

akkor hatra dolhetek es elvezhetem a show-t, mint a tobbiek? vagy ez nem ment fel?
vagy: sokkal inkabb elitelendo, hisz a tobbieknek megvan az a mentseguk, h nem tudjak mi is tortenik valojaban.

vicces, h erre mennyire nem tudok valaszolni. de talan akkor megis eleg kibuvonak ez a tudas, hisz igy en is igy johiszemu/tudatlan vagyok, csak eppen eggyel magasabb szinten vagyok az.

ugyanakkor nincs-e minden tudasnak egy eggyel magasabb lepcsoje, ahonnan visszanezve ra mar tudatlansagnak latszik. erre tehat nem lehet hivatkozni. akkor?

most mar hivatalos

- Tegnap elszaladt elolem ket kolyok. pedig nem is akartam kifejezetten lebaszni oket, csak megprobalni elmagyarazni nekik, h miert rossz, h feldekas vodkas uvegeket tornek szet a falon esz nelkul..
- Latod?, felnott vagy. Most mar hivatalos.
- Sztem meg hujegyerek vagyok még mindig, csak tobb zsebpenzt kapok..
- Azert jatszol mindig vmit?
- Bármit.
- Most arra gondolsz, h a csajoknak konnyebb,...
- Miert, nem?
- ...mert vegig csinaljak a terhesseget, aztan meg vilagra hoznak egy gyereket es tudjak, h nem eltek hiaba..?
- Valahogy igy..
- Tenyleg hulye vagy..
- Mondtam mar az elejen.. De mondd, h valaha is felfoghatjuk milyen erzes az.

alvasmentesen

scifi altatodalok a fulben, kihult dimsum a szajban, tulhajszolt hajszalerek a szemben. kezem a shutdownon, de meg eszembe jut, h a szkepticizmus - bar hu es segitokesz tarsa annak, aki szereti - nem konnyu partner. ezert, megokosodva, mar nem ajanlom mindenkinek valogatas nelkul. igazabol nem nekem kene valogatnom, de minden gondolatom melle nem tehetem ki a csak "sajat felelolessegre" figyelmeztetest... hiaba; oregszem.

(posztoltam egyet tegnap - reszben kulso nyomas, reszben belso kenyszer hatasara -, de utolag elolvasva nem talaltam az eredetileg jonak tuno posztom helyen mast, csak sejtelmessegekbe burkolt kozhelyeket. talan majd legkozelebb...)

a henger utcában, egy lepattant közértben bolti kavédaráló van, es az utcán is érzôdik a frissen darált kávé illata. egy szemvillanás alatt kölök vagyok, a római parti közért elött, téli fagyival meg iskolatejjel.
amikor az elsô pár kiló légmentes, darált eduschot hazahoztuk bécsbôl, még fogalmunk sem volt, h ez sokkal többe fog kerülni a végén, mint a nagymama teljes valutakeretébe...
halvány fogalmunk sem.

a szemhej hatalama

1. hamar elrendezkedem a polifoamon, es becsukom. nem kell sokat varni, mire erzem, h a karjaim es a labaim is marvanybol vannak, de nem kepltesen szolva, hanem tenyleg ahhoz hasonlit leginkabb. nehezek es torekenyek. nem is merem megmozditani oket, csak fekszem, es varom, h vegre belassa az agyam is, h pihennie kene.

2. ahogy becsukom, elindul a vonat. nem a klasszik tuf-tuf-tam-tam dologra kell gondolni, hanem hangtalan, altalanosban-tanult, egyenes vonalu, egyenletesen valtozo mozgasra. (hiaba: a modernizacio, ugye.)
amikor kinyitom - bár még erzem, ahogyan gyorsulunk -,tudom, h állunk. ahogy ujra becsukom, elindulunk. kinyitom, allunk. etc.
amikor vegul nyitva is elindulunk, ketszer is megenezem, h tavolodik-e az allomas.

a minap kilakoltatták(!) a margit-hid alatti hajlektalanokat.
egy totum-faktum meg egy szekuriti bedobaltattak a kabatjaikat, pokrocaikat, matracaikat egy kurva kukasautoba.

egyutt egy tisztabb budapestert, igaz?

a mindenre tapado, szunni nem akaro ho, mint vmi nema osszeeskuves var odakint. fiatal koromban meg gondoltam volna a masnapi forgalomra, esetleges felfordulasra a varosban, arra, h megint nem csereltem le a gumikat, meg effelekre.
ma mar csak, ahogy a kutyam meg en korbejarunk meg egyszer a roncs korul ill. egy kicsit tavolabb is, csak a szepet latom benne, csak a tokeletes, utanozhatatlan csodat.
a vegtelen karnyujtasyira sincs, es ettol megsem erzem magam kisebbnek.
sot.

van egy no, akit szeretek. van egy kutya, aki szeret. vannak azott tealevelek a bogrem aljan, van egy playlist is. van egy feszes idobeszotas mara, van egy a hetre, meg van egy a kovetkezore is. van egy vonat, ami nemsokara indul igy van egy ok, amiert ezt nem most kene irnom. van egy gondolat is, de annyira kozhelyes, h sajnos idaig mar nem er el, de legalabb bizonyitott, h van az, aki gondolja.

egy nehez éj masnap delutanja. szunni nem akaro eso kint, kellemes masnapos nihil bent: idealis diszlet egy blade runner vetiteshez. a director's cut-fogalom alappillere[hazi feladat: miert is?].
BUEK evrivan.

ps.: ja es kozben egy kutyaval tobben lettunk. hivatalos neve Check Raise Bluff, de baratai csak Rézinek hivjak ;>